A 4. jövőkép az, Ezek vagyunk
Tartalom
A lehetőségek és adottságok elemzése A stratégiai tervezés első elemei a környezeti jövőkép vízió és annak vezérelve: a misszió meghatározása.
Célszerű — alkalmazva megfelelő gyakorlati helyzetekre — ilyenkor a 3. Akár egy országos környezetvédelmi stratégiát, akár egy regionális, vagy vállalati stratégiát készítünk, a kiindulási alap mindenképpen az kell legyen, hogy az ország gazdasági helyzete, nemzetközi viszonyai milyen fejlődési perspektívát tesznek lehetővé. A jövőkép kialakításának környezetvédelmi és gazdasági feltételei A stratégiai jövőkép megalapozását a következő fejlesztési alternatívák teszik lehetővé: A környezetkímélő struktúraváltás szcenáriója lényeges változásokra épít, így változtatásközpontú jövőkép.
- A változás jövőképének és stratégiájának kialakítása A változásokat sem tekintélyre alapozott, indoklás és jövőkép nélküli utasítással, sem apró részletekben elmerülő mikromenedzseléssel nem lehet megoldani.
- Látás lásd 3 sort
- A 4. jövőkép az.
- Rehabilitáció látássérültekkel
- Környezetstratégia | Digitális Tankönyvtár
- 4) Jövőkép | Átalakulás
A társadalom ellátottságának differenciáltsága csökken, a 4. jövőkép az elosztás egyenletesebbé válik, minősége és értéke javul.
A természeti erőforrások felhasználásának mértéke nem nő, de kitermelésük ésszerűbb, felhasználásuk hatékonyabb lesz. Azok a gazdasági ágak és ágazatok, melyek a környezetvédelmi követelmények betartását nehezítik, vagy megakadályozzák, háttérbe kerülnek, a környezetbarát gazdasági tevékenységek viszont meghatározóak lesznek.
A 4. jövőkép az.
A környezetkímélő technológiaváltás szcenáriója hosszú távon ugyancsak optimista változatnak tekinthető, a hangsúlyt az alkalmazott technológiák változtatására helyezi, elsősorban tehát változtatásközpontú jövőképnek tekinthető. A feladatok összetettsége azonban a versenyfeltételek javítását is célul tűzi ki, ezért részben versenyközpontú jövőképnek is számít.
A fogyasztás és a termelés szerkezete a környezetkímélő technológiaváltás mellett a közép-és nyugat-európai fejlett országok irányába tolódik el, nő a felhasznált, de nem megújuló természeti erőforrások felhasználása. A fajlagos környezetterhelés országosan csökken, a területi eloszlás kiegyenlítődik.
A 4. jövőkép az
Ez természetesen azt jelentheti, hogy egyes régiókban erőteljesen csökkenhet a terhelés, más területeken viszont környezet-terhelés növekedéssel kell számolni. A fejlődés, a változtatás lényege, hogy a gazdasági struktúrák kisebb változása mellett a megelőző, termelésbe integrált környezetvédelmi technikák, technológiák széleskörű alkalmazására kerül sor, lehetőleg valamennyi gazdasági szektorban.
Az innováció szerepe meghatározó, stratégiai jelentőségű, a versenyképesség javításának eszköze. E szcenárió, mint jövőkép elérése min. A változtatások helyett szinte kizárólag a versenypozició megőrzése lehet a jövőkép meghatározója, ezért itt legfeljebb versenyközpontú jövőkép kialakítását tervezhetjük.
A csővégi technikák rövidtávon hoznak látható eredményeket, de a környezeti problémákat csak elodázzák, de meg nem szüntetik. Viszont a korlátozott gazdasági és politikai érdekek általában a hosszú távú, és a fenntartható fejlődést szolgáló termelésbe integrált környezetvédelmet stratégiailag nem képesek támogatni.
Figyelemre méltó, hogy a A GDP növekedésére vonatkozó adatok az elmúlt évtized gazdaságpolitikai megfontolásaiból vezethetők le.
