Marx és a marxizmus

A marxizmus nézete, Marxizmus – Wikipédia

Tartalom

    Meghatározása[ szerkesztés ] A marxizmus—leninizmus a saját magára vonatkozó meghatározása szerint a munkásosztálynak a tőkés osztály elleni forradalmi harcára és a szocialista társadalom építésére vonatkozó elmélete és gyakorlata; a kommunista és munkáspártok elvi programja, a kommunista világnézet elmélete.

    a marxizmus nézete látás futás közben

    Részei[ szerkesztés ] Lenin A marxizmus három forrása és három alkotórésze [5] című munkája nyomán a marxizmus—leninizmus eszmerendszere is három részre tagolódik, a filozófiai részre, ami a dialektikus és történelmi materializmusa közgazdasági ágra, ami a marxista közgazdaságtant foglalja magába, valamint a politikatudományi ágazatra, a tudományos szocializmusra wd ezt a diszciplínát egyes országokban tudományos kommunizmusnak nevezték. A marxizmus—leninizmus mint a szocialista állam ideológiája[ szerkesztés ] Az egypárti rendszerű marxista—leninista államot a kommunista párt irányítja.

    a marxizmus nézete gyakorlatok a tiszta látás érdekében

    Ezek az állampártok az egyes országokban különböző neveket visel het tek, de önmagukat a közbeszédben kommunista pártoknak, tagjaikat kommunistáknak hívták; bel- és külföldi ideológiai ellenfeleik is egyaránt így tekintettek rájuk. Az uralkodó pártok magukat a munkásosztály és a proletariátus élcsapatainak tartották, feladatukként a szocializmusa szocialista táradalom történelmi perspektívában a kommunizmus építését jelölték meg.

    a marxizmus nézete kép rövidlátás

    E fejlődés első szakaszában azt a célt tűzték maguk elé, hogy a tőkés társadalmi rendszerből létrehozzák a szocialista államot, [6] majd a következő történelmi fázisban ebből a kommunista társadalmat, ahol megszűnnek az osztályok és érvényre jut az az elv, hogy mindenki képességei szerint a marxizmus nézete és szükségletei szerint részesedik wd a közösen létrehozott javakból.

    Társadalom[ szerkesztés ] A szocialista forradalom jegyében megszüntették a termelőeszközök magántulajdonát és azokat államosították, illetve a kistulajdonosok esetében szövetkezetekbe tömörítették őket.

    a marxizmus nézete szemvizsgálat Domodedovóban

    A burzsoázia megfosztása a magántulajdonától megtörte annak politikai hatalmát is. Eltörölték a házasságon kívül született, úgynevezett törvénytelen gyermekek hátrányos jogi helyzetét.

    a marxizmus nézete a jó látás táplálására

    Ezektől a különbségektől eltekintve a legtöbb kritikus a következő a marxizmus nézete negatívumokat határozza meg a marxizmus nézete marxizmus—leninizmus kritikája során: kifejezetten erős személyi kultusz jött létre; Leninnek az a tétele, miszerint a szocializmus egy országban wd is győzhet, végső fokon számos államszocialista országban erős nacionalizmushoz vezetett például Románia Nicolae CeaușescuAlbánia Enver Hoxha alatt ; tanácshatalom helyett pártdiktatúra alakult ki; helytelen volt forradalminak nyilvánítani a parasztság egy részét; a burzsoázia egy részével való együttműködés a forradalmiság feladását jelentette; elmaradt a munkásönigazgatás megvalósítása; a központi bürokrácia uralma érvényesült.

    A rendszerváltás után[ szerkesztés ] Az államszocialista országok túlnyomó többségében lezajlott rendszerváltozás után a fogalom használata teljesen a háttérbe szorult, kizárólag történelmi kontextusban a marxizmus nézete.

    a marxizmus nézete darukezelő látási követelményei