Az élesség az

A digitális kompakt gép és a mélységélesség Kevés szó esik erről a digitális kompakt fényképezőgépek kapcsán, annál több a DSLR gépek esetén.

Ha az élességre gondolunk, azt szeretnénk, ha felvételünk éles lenne. De mindenhol egyformán az élesség az kell lennie?

Nem feltétlenül. Ha a fő téma éles, mögötte a háttér életlen, akkor ez mintegy kiemeli a témát a környezetéből.

• Mélységélesség – Wikipédia
• Más szóval úgy mondjuk, hogy három színcsatorna van: R red, vörös G green, zöld B blue, kék Ezt a színrendszert RGB színrendszernek nevezzük.
• Jelölje ki a kívánt élességállítási módot, és nyomja meg az J gombot.
• A fényképezőgép funkciói Élességállítási mód fényképezés a keresőn keresztül A kioldógomb félig történő lenyomása működésbe hozza az automatikus élességállítást.
• Fényképezés - Alapfogalmak - metalnews.hu
• A mélységélesség úgy állítandó, hogy éles legyen a szem előtti rész orra szem mögötti rész a fülekde a haj hátsó része és főleg a háttér egyáltalán nem.

A mélységélesség és a hiperfokális távolság fogalmáról, és arról, hogy mely tényezőktől hogyan függ, az Alapfogalmak című fejezetben írok részletesen. A továbbiakban ezt ismertnek tételezem fel.

A képrészleten a háttér elmosódott, ezáltal az éles téma térbelisége sokkal jobban érződik. A mélységélesség és a hiperfokális távolság fogalma A mélységélesség Ha a fényképet megtekintjük, azt tapasztalhatjuk, hogy nemcsak az élesre állítás síkjában lévő tárgypontokat látjuk szubjektíven élesnek, hanem bizonyos határig élesnek látjuk attól a fényképezőgép felé eső, és attól távolabb lévő tárgyrészleteket is.

Fényképezés - Mélységélesség - metalnews.hu

Az élességnek mélységbeli kiterjedése van. Az élességnek ezt a szubjektív mélységbeli kiterjedését nevezzük mélységélességnek.

Kézi élességállítás Élességállítási mód kiválasztása Az élességállítási mód szabályozza, hogyan állítson a fényképezőgép élességet. Az élességállítási módot az i menü Élességállítási mód elemében, valamint a fényképezés és a videofelvétel menüben választhatja ki 0 Élességállítási módÉlességállítási módÉlességállítási mód. Alapértelmezett beállítások használata esetén az élességállítási mód megadható úgy is, hogy az Fn2 gomb nyomva tartása közben elforgatja a fő vezérlőtárcsát 0 A funkciógombok Fn1 és Fn2. Az élességállításhoz nyomja le félig a kioldógombot. Ha a fényképezőgép be tudja állítani az élességet, az élességpont pirosról zöldre vált; az élesség rögzül, amíg a kioldógombot félig lenyomva tartja.

A fogalom régebbi elnevezése "mélységi élesség" volt, amely szerintem jobban kifejezi a dolog lényegét, mint a mai, rövidített név. Természetesen a témának csak az élességállítás síkjában lévő pontjai lesznek "borotvaélesek". Az Alapfogalmak című részben láthattuk, hogy a mélységélesség határait a maximálisan megengedhető szóródási kör átmérőjével definiálhatjuk.

Alapfogalmak

Kisfilm esetén a hagyományosan elfogadott maximálisan megengedhető szóródási kör átmérője 0,03 mm. Ezt az értéket nagyon régen állapították meg, az akkori technikai feltételek között kisebb felbontóképességű filmek, kisebb felbontóképességű objektívek ez megfelelő is volt, azonban mára nagyon megnőtt a képérzékelők felbontása, nőtt az objektívek felbontóképessége, és a készíthető nyomat mérete is jelentősen nőtt.

Ha ma egy Full-Frame érzékelős fényképezőgép képéből akár jóval nagyobb méretű papírkép is készíthető, mint a kisfilmről, és ha hagyományosan állapítanánk meg a mélységélesség még élesnek elfogadott határát, akkor azt már nem látnánk elég élesnek vagy túl messziről kellene azt nézni a nyomatot, hogy még élesnek lássukmert a megengedett szóródási kör átmérője túl sok képpontot fedne le.

APS-C érzékelő esetén 0, mm az elfogadott a FF esetén hagyományos 0,03 mm értékből számítottélesnek elfogadott szóródási kör átmérője, amely a mai érzékelő felbontások mellett szintén túl nagy életlenséget enged meg. Véleményem szerint a megengedett szóródási kör átmérője nemcsak a képérzékelő méretétől függ, hanem talán annak felbontását is figyelembe kellene venni valamilyen formában.

Tehát a mai viszonyok között bizonyos esetekben indokolt lehet, hogy a hagyományosnál szigorúbban állapítsuk meg a megengedhető szóródási kör átmérőjét. Ez gyakorlatilag szűkebb rekesznyílás használatát jelenti. A hiperfokális az élesség az A hiperfokális távolság olyan távolságbeállítás a fényképezőgépen, amelynél az adott képérzékelő méret, a beállított rekesznyílás átmérő, illetve adott gyújtótávolság esetén a mélységélesség távoli határa a megengedett szóródási körre vonatkozóan a végtelen.

Hiperfokális távolság beállítása esetén a mélységélesség közeli határa a hiperfokális távolság fele, távoli határa pedig a végtelen. A hiperfokális távolság megegyezik a végtelenre állított objektív mélységélességének közeli határával.

Ha fényképezőgépünkön ezt a távolságot állítjuk be, a képen a mélységélesség közeli határától a végtelenig szubjektíven minden éles lesz.

A hiperfokális távolságot beállítva lesz legnagyobb a mélységélesség az egyéb tényezők változatlanul hagyása mellett. Figyelembe vehetjük az előző az élesség az leírtakat is.

Megismerés és felfedezés - Digitutor (digitális súgó) - Nikon 1 AW1 | Nikon

Az alábbi képen egy Helios régi, M42x1 menetű objektív mélységélesség skálája látható. Tételezzük fel, hogy az objektívet Full-Frame vázon használjuk, amelynek képérzékelő mérete megegyezik a kisfilm méretével, amelyhez ez az objektív készült. A képméret egyezősége miatt az objektíven található mélységélesség skála Full-Frame érzékelős digitális gépre is érvényes. Az objektív mélységélesség skálája körülbelül a hagyományos, 0,03 mm-es megengedett szóródási kört figyelembe véve készült.

A képen az objektív végtelen távolságra van állítva. Egy végtelenre állított objektív mélységélességének adott rekeszértékhez és megengedett szóródási körhöz tartozó közeli határa az adott rekeszértékhez és megengedett szóródási körhöz tartozó hiperfokális goltis látásjavulás. Végtelenre állított objektív esetén a mélységélesség a hiperfokális távolságtól a végtelenig terjed.

Ha figyelembe szeretnénk venni az előző részben leírtakat, akkor a hagyományosnál kisebb szóródási kört engedünk meg.

Mi a helyzet akkor, ha a lehető legnagyobb mélységélesség az élesség az céljából hiperfokális távolságot szeretnénk beállítani úgy, hogy a hagyományosnál kisebb szóródási kört engedünk meg?

Megismerés és felfedezés - Digitutor (digitális súgó) - D | Nikon

A képen ezt az állapotot láthatjuk. Ekkor a távolságot az adott körülmények rekesz, szóródási kör érvényes hiperfokális távolságra, jelen esetben 10 m-re állítottuk.

Ebben az esetben a mélységélesség távoli határa a végtelen, közeli határa pedig a hiperfokális távolság fele, azaz 5. A mélységélesség a gyakorlatban Tudjuk, hogy a mélységélesség függ az objektív gyújtótávolságától és a felvételi távolságtól is.

Egy nem messze lévő fél méter széles, mélységi kiterjedéssel bíró tárgyat szeretnénk lefényképezni. Kezdjük 80 mm gyújtótávolságú objektívvel, felállítjuk gépünket állványra úgy, hogy a tárgy kellően kitöltse a képmezőt.

A nagyobb mélységélesség reményében átállítjuk zoom objektívünket 30 mm gyújtótávolságra, hiszen tudjuk, hogy a kisebb gyújtótávolság - egyéb tényezők változatlanul hagyása mellett - nagyobb mélységélességet eredményez. A mélységélesség meg is nőtt, azonban így a tárgy túl kicsi lett a képen. Mit tudunk tenni? Tudomásul vesszük azt is, az élesség az ezáltal a kép perspektívája is megváltozott.

A mélységélesség viszont függ a felvételi távolságtól is, az élesség az az élesség az azáltal, hogy közelebb mentünk a tárgyhoz. Már csak az a kérdés, hogy a második esetben valóban nagyobb mélységélességet kaptunk-e, vagy az objektív gyújtótávolságának csökkenése által megnövekedett mélységélességet esetleg kompenzáltuk is azáltal, hogy közelebb mentünk a témához?.

Ennek belátása nem egyszerű feladat.

Nikon 1 AW1

A mélységélesség átlátása nem egyszerű. Fényképezés adott fényképezőgéppel A helyzet viszonylagos bonyolultsága miatt egyszerűsíteni kell, még akár a pontosság árán is. Az első esetben azt tárgyalom - szigorúan a gyakorlat szemszögéből - hogy egy adott fényképezőgéppel egy adott valamit adott az az élesség az az szeretnénk lefényképezni, akkor hogyan alakul a mélységélesség, illetve mitől függ. A felvételi távolságot három részre osztom.

A távoli tartomány, ahol egyre inkább szerepet játszik a végtelenbeli élesség közelítünk hozzá. Tekintsük ennek határát úgy, hogy az a hiperfokális távolságra állított objektív közelpontja hiperfokális távolság fele, illetve ennél távolabbi felvételi távolságok. Közeli tartomány, amikor a hiperfokális távolság közelpontjánál közelebb elhelyezkedő tárgyat szeretnénk úgy lefényképezni, hogy az nagyjából kitöltse a képmezőt. A tárgy mérete a fél métertől néhány méterig terjedhet. A közelfényképezés tartománya.

Az első eset legjellemzőbben tájképek esetén fordul elő, a rekeszérték és a gyújtótávolság függvényében a hiperfokális távolság figyelembevételével határozhatjuk meg a mélységélességet. Ha a távolságot az élesség az hiperfokális távolságra állítjuk, akkor a hiperfokális távolság felétől a végtelenig minden éles lesz. Ha a távolságot a végtelenre állítjuk, akkor a hiperfokális távolságtól a végtelenig minden éles lesz. A második tartomány lefedi a leggyakoribb témákat, az arckép vagy egész alakos portré készítésétől egy autó lefényképezéséig.

Ezekben az esetekben - a fenti 80 mm-es és 30 mm-es gyújtótávolság példájához hasonlóan - a gyújtótávolság változtatása és az azonos képkitöltés miatt szükséges felvételi távolság változtatás a mélységélesség szempontjából megközelítőleg kompenzálják egymást, ezért ebben a tartományban gyakorlatilag csak a rekeszértékkel változtathatjuk meg a mélységélességet, az objektív gyújtótávolságával nem.

A harmadik tartomány a közelfényképezés tartománya.

Élességállítás

Ebben a tartományban egy adott rekeszértékhez tartozó mélységélesség a leképezési aránytól függ, és nem függ attól, hogy milyen gyújtótávolságú objektívvel értük el az adott arányt. Tehát egy adott leképezési arány esetén a mélységélességet csak a rekeszértékkel tudjuk befolyásolni. Az élesség az méretű képérzékelők A második esetben azt nézzük meg, hogyan alakul a mélységélesség, ha egy adott témát - például egy arcképet - két, egymástól különböző nagyságú képérzékelőjű fényképezőgéppel könyveket a látásról lefényképezni úgy, hogy egyformán töltse ki a téma a képmezőt.

Fényképezzünk le valamit ugyanarról a helyről, példánkban 4 m távolságból mindkét fényképezőgéppel. A kérdés az, hogy milyen rekesznyílást kell beállítanunk ahhoz az APS-C érzékelőjű vázon, hogy közel azonos mélységélességet kapjunk mint a Full-Frame fényképezőgéppel.

A kalkulátor segítségével ehhez hasonlóan más méretű fényképezőgépeket is összehasonlíthatunk. Fókusz sorozat fókusz eltolás, focus stacking Ennek lényege az, hogy állvány használatával a témáról több felvételt készítünk úgy, hogy az élességet a téma más és más síkjára állítjuk.

Ezzel elérjük, hogy a téma minden részét valamelyik kép élesen ábrázolja. Az így kapott képeket szoftver segítségével egyesítjük, az eredmény nagy mélységélességű kép lesz. Egyszerűbb esetekbenspeciálisabb esetben akár db képből állítjuk össze a végleges képet. Ez a módszer csak álló témák esetén alkalmazható. Hiába használunk állványt, az az élesség az sajátosságai miatt a téma különböző részére állított élességű képek nem fogják pontosan fedni egymást.

Az eltérést a képek egyesítése során kell korrigálni. Ezzel a módszerrel elérhetjük például azt, hogy az előtérben, az objektívhez közel lévő virág, és a távolabb lévő kastély is tökéletesen éles legyen. Ezt másképpen nem érhetjük el, esetleg a hatást megközelíthetjük kis érzékelő méretű kompakt géppel. Ügyelni kell arra, hogy fénymérés csak az első képnél történjen, vagy manuális módot kell használni, mert azonosan exponált, azonos rekesznyílással, azonos záridővel, azonos érzékenységgel készített felvételeket kell egyesítenünk.

Közelfelvételek készítésénél is előszeretettel használják ezt a módszert. Változtatható gyújtótávolságú objektív fényereje A változtatható gyújtótávolságú objektívek fényereje azaz a maximális nyílású rekesz értéke a legtöbb objektívnél változik a gyújtótávolság zoom függvényében. Tele állás legnagyobb gyújtótávolság felé haladva az élesség az zoom beállításával kompakt gépeknél szinte minden esetben csökken az objektív fényereje persze nem mindegy, milyen mértékben.

A rekesz számértékében a kisebb szám jelzi a nagyobb fényerőt. A nagyobb fényerejű objektív képes fényesebb képet vetíteni ugyanarról a témáról az érzékelőre. DSLR gépek esetén például a drága felső kategóriás objektívek között van olyan, amelynek fényereje nem az élesség az a gyújtótávolság függvényében.

Más gyártó esetén is ez leginkább a drága objektíveknél igaz. Hiányzó rekesz szerkezet Egyes digitális kompakt és bridzs fényképezőgépekben nincs valódi rekesz szerkezet irisz blendehanem semleges szürke szűrő van beépítve helyette, amely a fény útjába be- illetve kiiktatható, és az érzékelő felületére vetített kép fényerejét csökkenti.

Számos ilyen géptípus létezik, kompakt gépek tucatjai tartoznak ide, sok-sok géptípus. Ha manuális üzemmódba kapcsoljuk a rekesz szerkezetet nem tartalmazó fényképezőgépet, akkor azt láthatjuk, hogy mindig csak két rekeszérték közül az élesség az, hogy melyik kettőt, az a beállított gyújtótávolságtól függ, mert annak függvényében változik az objektív fényereje. A szűrő be- vagy kiiktatása semmilyen hatással nincs a mélységélességre, hiszen általa nem változik a nyílás átmérője, amelyen a fény áthalad.

Az ilyen gépnél a rekeszérték változtatásával történő mélységélesség változtatás rekesz szerkezet híján igen korlátozott, az objektív fényereje és ezzel mélységélessége a fókusztávolság állításával zoom állítás együtt változik.

Mélységélesség

Azaz ha tele állás felé állítjuk a zoomot, akkor a fókusztávolság növekedése miatt csökken egy adott felvételi távolságra vonatkoztatott mélységélesség, de ezzel egyidejűleg csökken az objektív fényereje is maximális rekeszértékeamely viszont növeli a mélységélességet.

Élesség a végtelenben Ez az élesség az tűnik problémának.

Nem is igen lehet róla információt találni az interneten sem. Végtelenre állítjuk fényképezőgépünkön az élességet, és akkor a távoli tárgyak élesek lesznek. A látszat ez, de néha a valóság problémásabb ennél. Canon S2IS géppel a távoli tárgyakat sehogyan sem lehet teljesen élesen lefényképezni. Ha tele állásban mm ekvivalens gyújtótávolságmanuális élesre állítással, végtelenre állított élesség mellett lefényképezzük a Holdat, nem az elvárt, megszokott élességet kapjuk.

Ha Sony F géppel mindössze mm ekvivalens gyújtótávolsággal tesszük ugyanezt, sokkal élesebb képet kapunk. Ugyanez a helyzet egy km-re lévő távközlési torony fényképezésekor.