Hogy a látás hogyan hat az emberre
Tartalom
A szem felépítése
Kék fény: a jó és a rossz Mennyi kék fényre van szükségünk? Mikor és hogyan kell védekeznünk vele szemben? A vélemények megoszlanak a kék fény jótékony és káros hatásairól.
- Egy új vizsgálat alapján a vegyületnek van egy furcsa mellékhatása: bizonyos esetekben érzékelhetően, akár hetekre befolyásolja a látást — írja a Live Science.
- Szemcseppek a fáradtság myopia miatt
- A teljesen vakok és az aliglátók között mégis hatalmas különbség van, hiszen az aliglátók fizikálisan látnak, ha ez a látás ugyan kis mértékű is.
- Mi felelős a látásért
Egyfelől a kék fény hatékony eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság ellen folytatott küzdelemben. Ezzel szemben a kék fény maradandóan károsíthatja látásunkat. Szóval mi a helyzet a kék fénnyel? Hogyan változott a mesterséges fény, aminek mindennap ki vagyunk téve?
A csökkent látásról
Szervezetünknek miért van szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira? Mikor és hogyan kell védekeznünk a kék fény potenciálisan kártékony hatásával szemben?
Olvassa el a részleteket a kék fény jó és rossz hatásairól. A látható spectrum Az emberi szemet elérő és oda behatoló fény két részre oszlik: a és nm közötti hullámhosszba tartozó látható fényre, valamint az ultraibolya UV-fény és az infravörös tartományt IR-fény felölelő nem látható fényre.
A szakértők egy ideje már tudják, hogy az UV-fény káros lehet a biológiai szövetre, például a bőrre vagy a szemre. Általában ezért védekezünk a nap ellen napvédő krémek vagy napszemüvegek segítségével.
A látható kék ibolya fény azonban károsíthatja a szemet. Bár a kék ibolya fény kisebb energiájú az ultraibolyánál, szinte teljes mértékben szűrés nélkül halad át a szemen, eljutva a retinához.
A és nm közötti tartományban levő fény kék összetevőjét nagy energiájú látható HEV kék fénynek nevezzük. A és nm közötti hullámtartományban levő kék ibolya különösen káros hatású, és valószínűsíthetően a retinában a nagy energiájú beeső fény által okozott kár, a fotoretinitisz egyik oka.