Tartalomjegyzék

Az emberi látás sajátossága. Emberi szem

az emberi látás sajátossága

Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny az emberi látás sajátossága látósejtekké váltak.

Az emberi agyban még mindig találhatóak fényre érzékeny — vagy inkább a fényreceptorok agyba jutó jelzéseit felfogó — sejtek, amelyek a napi ritmusunkat cirkadián ritmus szabályozzák.

Az emberi szem — a fényképezőgépek optikai rendszerének analógiája szerint — egyszerű, két részből álló gyűjtőlencse típusú objektívvel rendelkezik. A külső a szaruhártyaa belső a szemlencse.

A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót. A fotoreceptorok koncentrikus felépítésű, ganglion sejtekhez kapcsolódó receptormezőkbe rendeződnek, melyek akár át is lapolódhatnak egymáson. A pálcikák nagyméretű, homogén mezőket alkotnak, közvetlen kapcsolatban pedig csak egyféle bipoláris sejttel állnak. Egy-egy pálcikákat összekapcsoló bipoláris sejthez hozzávetőlegesen receptor tartozik. Ezek a bipoláris sejtek soha nem állnak közvetlen szinaptikus összeköttetésben ganglion sejtekkel, a jelfolyamba minden esetben amakrin sejtek ékelődnek.

A szivárványhártya irisamely a szem színét is meghatározza, a szembe lépő fény mennyiségét csökkenti. Az emberi látás sajátossága szivárványhártya nyílása a pupillamelynek átmérője a fényerősségtől függően változik, a fényrekesz szerepét tölti be. A belépő fénysugarak áthaladnak az üvegtesten corpus vitreum és a recehártyára retina fókuszálódnak. Ezután az emberi látás sajátossága központi idegrendszer közreműködésével alakul ki a kép. A velőcső záródásával egy időben ezek az előagy kitüremkedéseivé, szemhólyagokká alakulnak.

Érintkezésbe kerülnek a felszíni ectodermával az emberi látás sajátossága benne lencse kialakulásához szükséges változásokat idézik elő. Ezután egy beöblösödés jelenik meg a szemhólyagon, amiből a dupla falú szemserleg calix opticus alakul ki. Ennek a külső és belső sejtjeiből fejlődnek ki a pars optica és a pars caeca retinae sejtjei. A befűződés a szemserlegnyélre is ráterjed és kialakítja rajta a fissura choroideát ezen keresztül fog az arteria hyaloidea belépni a szem belső üregébe.

A szemserleg külső sejtjei egyöntetűen pigmentsejtekké differenciálódnak. A belső réteg sejtjeinek egy kör alakú vonal ora serrata mögötti része alakítja ki az ideghártyát II. A vonal előtti sejtek a csarnokvíz termelését végzik.

A szemserleg korábbi két sejtrétege közötti rés virtuálisan megmarad Retinaleválás ezen korábbi rés mentén is bekövetkezhet. A szemserlegnyélbe nőnek bele a retina ganglionsejtjeinek a axonjai létrehozva a nervus opticust. Eközben az ectoderma azon sejtjei, amelyek érintkezésbe kerültek a szemhólyaggal leválnak és a mélybe süllyednek kialakítva a lencseplacodot. A mélybe süllyedt szemlencse feletti ectodermából a cornea hámja alakul ki. A fissura choroideán keresztül a szemkezdemény üregébe mesenchyma sejtjei nyomulnak a lencse és a retina közé ahol finom rostok hálózatát hozzák létre majd ezen hálózatnak az interstitiumát áttetsző kocsonyás anyag tölti ki.

13web - Grafika

Ez alkotja az üvegtestet. A szemgolyó bulbus [ szerkesztés ] Alakja, nagysága[ szerkesztés ] A szemgolyó bulbus oculi nagyobb részét egy megközelítőleg 24 milliméter átmérőjű, nem teljes gömb képezi, aminek elülső részét egy kisebb görbületi sugarú, előredomborodó, 13 milliméter átmérőjű gömbfelszínrészlet egészíti ki. Megkülönböztetünk rajta elülső és hátsó pólust, az ezeket összekötő szemtengelyt ettől eltér a látás tengelye.

A tájékozódásra szolgáló síkok az egyenlítői — a szemgolyó legnagyobb átmérőjén áthaladó frontális sík — equatorialis síkvalamint a munkát keres a látomáshoz tengelyével párhuzamosan futó vízszintes és függőleges síkok.

Ezek a szemet nyolc nyolcadra octans osztják. A szem burkai[ szerkesztés ] A szemgolyót három burok tunicae bulbi veszi az emberi látás sajátossága, kívülről befelé a rostos burok, az érhártya és az ideghártya.

az emberi látás sajátossága

A szem belsejét átlátszó folyadék, csarnokvíz humor aquosus és kocsonyaszerű állomány, üvegtest corpus vitreum tölti ki. A szem alakját e közegek nyomása, azaz a szem belső nyomása tartja fenn. A belső nyomást a csarnokvíz termelődése — áttételesen a vérnyomás — szolgáltatja.

Rostos burok[ szerkesztés ] A rostos burok tunica fibrosa a hátsó nagyobb részét képező átlátszatlan ínhártyából és az elülső, kisebb részét adó, előre domborodó átlátszó szaruhártyából áll. Vastagsága 0,3—2,0 mm között változik. Vastagságát helyileg az emberi látás sajátossága, hogy rajta tapadnak a szemizmok és átfúrja a szemideg. A felszínnel párhuzamosan rendeződött kollagén rostok hálózatából áll, ebből adódik fehér színe a kötőhártyán át látható része a az emberi látás sajátossága.

Az állományát alkotó rostok változatos vastagsága és lefutása, a rostok és a rostok közötti állomány törésmutatójának eltérése, és vérellátása fizika a szemészetben lényegében átlátszatlan. A teljes fényzárást természetesen a belső pigmenthám biztosítja. Átmérője kb. Mivel teljesen átlátszó, és mögötte optikai közegek csarnokvíz, mögötte az üvegtest vannak, maga is — törőközegként — lencsehatással bír.

Az ínhártyával ellentétben a kötőhártya nem borítja és védihanem a külső kerülete mentén tapad.

az emberi látás sajátossága

Átlátszóságát az adja, hogy kötőszövetes alapállományát finom és rendezett kollagén rostok alkotják, amelyek azonos törésmutatójú rostok közötti állományban helyezkednek el, ereket nem tartalmaz. Elöl és hátul egy-egy sajátos alaphártya határolja, amelyet elöl egy vékony, többrétegű, el nem szarusodó laphám, hátul egy endothél jellegű hámréteg borít. Védelmét és tisztulását a minden pislogáskor a szemhéjak által felvitt, illetve letörölt könnyréteg biztosítja. Szervezetünk egyik, a külső behatásoknak leginkább kitett szerve.

Körülveszi a kötőhártyával borított, azon áttűnő fehér ínhártya szemfehérje. Az emberi látás sajátossága szaruhártya cornea teljesen átlátszó, így a képen csak egy róla visszatükröződő fehér fényfolt látható Az érhártya choroidea a szemgolyó hátsó kétharmadán az ideghártya receptorokat tartalmazó részének megfelelőena határt képező hullámos vonal ora serrata mögött található meg.

Az emberi test A látás 1 rész

Laza kötőszövettel kitöltött rés választja el az ínhártyától. Ebben futnak a szivárványhártyát és a sugártestet ellátó erek.

Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket.

A szemgolyó egyenlítői equatorialis síkja mentén saját nagy elvezető vénái venae vorticosaehátul a szemideg belépése rögzítik az ínhártyához. Másutt a két réteg könnyen szétválasztható. Funkcionálisan két fontos rétege van: a külső, prekapilláris arteriolákat és postkapilláris vénákat tartalmazó réteg lamina vasculosa és a belső, az emberi szervezet legsűrűbb hajszálérhálózatát alkotó réteg lamina choriocapillaris.

Ez utóbbit az ideghártyától csak egy alaphártya választja el, így ezen keresztül nagyon fontos szerepet játszik a retina tápanyagellátásában és gázcseréjében.

2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

A szivárványhártya alapját egy finom kötőszövetes állomány képezi, amelyben két ellentétes hatású simaizom, a pupillaszűkítő izom a rövidlátás mint betegség sphincter iridis pupillae és a pupillatágító izom myopia hyperopia astigmatism dilatator az emberi látás sajátossága található. Ezek hajtják végre a pupilla fényre alkalmazkodásánakilletve egyéb reflexeiből akkomodációs reflex következő szűkítő és tágító reakcióit.

A szivárványhártya elülső felszíne az adott egyénre jellemző redőzöttséget mutat. A szivárványhártya színét a benne található festékanyagot pigment tartalmazó sejtek száma, pigmenttartalma és elrendeződése határozza meg.

Ezeket pedig alapvetően örökletes tényezők befolyásolják l. Kettős szimpatikus és paraszimpatikus beidegzését az autonóm idegrendszerből kapja.

Szimpatikus túlsúlyra a pupilla kitágul, míg paraszimpatikus túlsúlyra beszűkül. Erre van felfüggesztve finom rostokkal a szemlencse. Széli nyúlványai processus ciliares érben gazdagok, és folyadékot, a csarnokvizet termelik. A sugártest izmai a szaruhártya—ínhártya határán erednek természetesen a körkörös rostok kivételével. Abból következően, hogy erre van felfüggesztve a hyperopia 40 után, alapvető szerepe van az akkomodációban a szem optikájának távolsághoz való alkalmazkodásában.

Nyugalmi helyzetben nagy távolságra alkalmazkodáshelyzete lényegében passzív, azaz elernyedt állapotban van, így a szemlencse a szem belső nyomása következtében kifeszül törőereje csökken.

Az emberi látás sajátossága

Közelre nézéskor a sugártest izmainak megfeszülése csökkenti a szemlencsére ható feszítő hatást, ami rugalmasságánál fogva összehúzódva domborúbb az emberi látás sajátossága, törőereje nő, így a látott képet a retinára fókuszálja.

Beidegzését szintén az autonóm idegrendszerből kapja.

az emberi látás sajátossága

Így a vonal előtti képződmények belső felszínét kétrétegű pigmenthám béleli, aminek alapvetően fényzáró szerepe van, így a fénysugarak csak a pupillán keresztül léphetnek be. Többek között a pigmenthám rétegek teszik a szemet fényképezőgéphez hasonlítható sötétkamra camera obscura jellegűvé.

az emberi látás sajátossága

A retina rétegei[ szerkesztés ] A retina szerkezete. Rétegei kívülről befelé a képen alulról fölfelé : 1. Alapvető funkciójának megértéséhez azonban a rétegek pontos ismeretére lényegében nincs szükség.

az emberi látás sajátossága

Működése viszonylag egyszerűen megérthető, ha úgy tekintjük, hogy három egymás után kapcsolt neuron láncolatai alkotják. Az első legkülső a csap- és pálcikasejtek neuronja, amelyeknek részei a fényérzékelő receptorok.

A látás sajátossága

Ezek ingerülete egy bipoláris köztes neuronra tevődik át, amely a jeleket a harmadik neuronra, a nagy idegsejtekre továbbítják. Ez utóbbiak összeszedődő, centrális nyúlványai alkotják a látóideget, melynek rostjai a látóidegkereszteződésen keresztül, majd a látókötegbe folytatódva az oldalsó térdes test neuronjaira kapcsolódik át.

A köztes neuronok másként viselkednek a csap- és pálcikasejtek esetében. Előbbieknél az ingerületáttevődés egy-egy arányú lineáris kapcsolatmíg az utóbbiaknál egy köztes neuron több pálcikasejt ingerületét is összegyűjti konvergáló kapcsolat. Ez is a magyarázata annak, hogy a csapok az éles látásban, míg a pálcikák a kis fényerőnél történő látásban játszanak meghatározó szerepet.

A retinában oldalirányú asszociációs kapcsolatokat biztosító és szabályozó működéseket ellátó neuronok, valamint támasztó sejtek is vannak. Meg kell említeni azonban a pigmentes sejtréteg szerepét is.

Ezek a sejtek olyan nyúlványokkal bírnak, amelyek körülveszik, így egymástól elhatárolják a fényérzékelő receptorokat, emellett a sötét pigmentszemcséket tartalmazó nyúlványok a fényviszonyoktól függően megnyúlnak, illetve összehúzódnak, így szerepük van a fényerőhöz való alkalmazkodásban is. Az ábra mutatja azt is, hogy a fényérzékeny receptorok kívülről a második rétegben helyezkednek el, azaz a fénysugarak a retina összes többi rétegén áthatolva érik el ezeket.

Ez munkahely a látáshoz fényképezőgép hasonlatra visszatérve olyan, mintha — egy régebbi típusú gépbe — a filmet a fényérzékeny emulzióval kifelé fűznénk be.

Kivétel ez alól a látógödör fovea centralisahol a csapok sajátos elrendeződése biztosítja, hogy a fénysugarak itt ezeket a retina többi rétegén való áthaladás nélkül, közvetlenül érjék el.

Jobbról balra: pálcika és csapsejtek; bipoláris sejtek; nagy idegsejtek. Jobbról balra az előző ábra számozásának megfeleltetve a fő színjelöléseket: az emberi látás sajátossága.

  1. Kamerarendszer, a szem és a látás, a szem felépítés - Oktel Kft.
  2. Miért rossz a nők látása
  3. Az ember szemében kb.
  4. Pszichológiai, szociálpszichológiai alapismeretek Sulinet Tudásbázis A látás sajátossága Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
  5. Как можно из улыбающегося и любопытного ребенка сделать враждебного ко всему и злобного взрослого.
  6. A látás sajátossága Tartalomjegyzék
  7. Az a betű a jóga látomásában
  8. Наверное, надо было просто попросить Орла сказать всем, что я умерла от сердечного приступа".

A pálcikák az alacsonyabb intenzitású fényre is érzékenyek, az erősebb fényingert igénylő csapok a színlátást és az éles látást szolgálják. Az emberi szem felbontását nehéz összevetni a fényképezőgépekével, de az éleslátás helyén kb. A csap- és pálcikasejtek kültagjaiban csapok és pálcikák ismétlődő sejtmembránkorongok találhatók, amelyek membránjaiban fényérzékeny festékanyagok rodopszinok vannak.

Amikor a megfelelő hullámhosszú fény éri ezeket a festékanyagokat, molekuláik megváltoznak, és ingerületbe hozzák az adott receptorok egész membránrendszerét.

A pálcikák a sötét—világos megkülönböztetésére alkalmasak, de felbontásuk nem túl jó, és a színeket sem különböztetik meg. Segítségükkel csekély fénymennyiség mellett is lehetővé válik, hogy tárgyak körvonalait érzékeljük, de a részleteket nem látjuk.

Ezért kis fényerő mellett nincs színlátás és megfelelő éleslátás sem.

Emberi szem

A csapok ezzel szemben csak jó fényviszonyok mellett működnek, akkor viszont sokkal több információt adnak: színek gazdag skáláját képesek feldolgozni. A színlátást és az éleslátást a csapok biztosítják. A csapoknak három fajtája van, melyek a látható fény kis, közepes és nagyobb frekvenciájú tartományait képesek érzékelni, azaz vörös, zöld és kék alapszíneket láttatnak. Retinánkon a háromfajta színérzékelő sejt közül a vörös és a zöld színért felelős dominál, míg a kékre érzékeny sejttípus az előbbieknél jóval ritkább, és a központi, éles látásért felelős területekről szinte teljesen hiányzik.

A kék színre fogékony sejtek az összes csapoknak mindössze 6 százalékát teszik az emberi látás sajátossága, és főként a perem közelében találhatók. Emellett nagy jelentőségűek a szem járulékos szervei is. Sárgafolt és látógödör[ szerkesztés ] A szemfenékről szemtükörrel készült felvétel. A fovea egy balra lévő foltként látható. A látóidegfő a jobb oldalon van, ahonnan az erek szétágaznak. A középen lévő elmosódott, szürke folt csak egy árnyék vizuális műtermék A sárgafolt macula lutea a színlátás helye a retinán.

A látóidegfőtől vakfolt oldalra található.