Kárt a látásban

Kék fény: a jó és a kárt a látásban Mennyi kék fényre van szükségünk? Mikor és hogyan kell védekeznünk vele szemben? A vélemények megoszlanak a kék fény jótékony és káros hatásairól.

Egyfelől a kék fény hatékony eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság ellen folytatott küzdelemben. Ezzel szemben a kék fény maradandóan károsíthatja látásunkat. Szóval mi a helyzet a kék fénnyel?

Dome City: Kupolaváros - Kickstarter kampányvideó (magyar szinkron)

Hogyan változott a mesterséges fény, aminek mindennap ki vagyunk téve? Szervezetünknek miért van szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira? Mikor és hogyan kell védekeznünk a kék fény potenciálisan kártékony hatásával szemben?

Olvassa el a részleteket a kék fény jó és rossz hatásairól. A látható spectrum Az emberi szemet elérő és oda behatoló fény két részre oszlik: a és nm közötti hullámhosszba tartozó látható fényre, valamint az ultraibolya UV-fény és az infravörös tartományt IR-fény felölelő nem látható fényre. A szakértők egy ideje már tudják, hogy az UV-fény káros lehet a biológiai szövetre, például a bőrre vagy a szemre.

Általában ezért védekezünk a nap ellen napvédő krémek vagy napszemüvegek segítségével.

A látható kék ibolya fény azonban károsíthatja a szemet. Bár a kék ibolya fény kisebb energiájú az ultraibolyánál, szinte teljes mértékben szűrés nélkül halad át a szemen, eljutva a retinához. A és nm közötti tartományban levő fény kék összetevőjét nagy energiájú látható HEV kék fénynek nevezzük.

A és nm közötti hullámtartományban levő kék ibolya különösen káros hatású, és valószínűsíthetően a retinában kárt a látásban nagy energiájú beeső fény által okozott kár, a fotoretinitisz egyik oka.