Látássérült óvoda, Jelenlegi hely

Kapcsolat Nem biztosították az SNI-s gyermek óvodai ellátását Egy ban zárult ügyben a hatóság határozatát helybenhagyó bírósági döntés állapította meg, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményez, ha a helyi látásvesztés tünetei nem teremteti meg a minőségi szemvizsgálat feltételeket, és a gyermek látássérült óvoda miatt a településen élő többi gyermeknél ténylegesen hátrányosabb helyzetbe kerül, mert nem részesülhet az óvodai ellátásban.

Az ügyben a szülő azt panaszolta, hogy a látássérült óvoda önkormányzat nem biztosítja enyhe értelmi fogyatékos, látássérült gyermeke számára az óvodai ellátást. A gyermeket májusában vették fel a települési körzetes óvodába. Az óvoda alaptevékenységében az óvodai ellátást és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását integrált keretek között biztosította.

Kategória szerint

Látássérült gyermekek ellátása nem szerepelt az alapító okiratban. A beiratkozáskor a szülő megbeszélte az intézményvezetővel és a jegyzővel, hogy ha a szakértői bizottság a körzetes óvodát megfelelőnek találja a gyermek ellátására, akkor fogadják a gyermeket, és az intézmény alapító okiratát kiegészítik a látássérült gyermekek ellátásával.

A szakértői bizottság júniusban megvizsgálta a gyermeket, és megállapította, hogy halmozottan fogyatékos enyhe értelmi- és érzékszervi fogyatékos: látássérült — gyengénlátósajátos nevelési igényű és meghatározta a számára szükséges fejlesztést.

1. Hiperopia lézeres korrekciója
2. Sehol nem jut hely egy látássérült gyereknek - metalnews.hu
3. Gyakorlatok az asztali látáshoz
4. Csepp a látás retikulin javítására
5. Iskolánk épületének bejárata, rajzolta Papp Krisztina, május Múltunk Magyarországon a súlyos fokban látássérült gyermekek oktatásának — nevelésének, hagyományosan legnagyobb méretű, országos speciális intézménye a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona.
6. Nem biztosították az SNI-s gyermek óvodai ellátását | Egyenlő Bánásmód Hatóság
7. Szem hyperopia

Az egyéb fejlesztéseken kívül látássérültségére tekintettel, látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus által végzett heti két óra látásnevelést írt elő. A szakértői bizottság javasolta, hogy szeptemberétől kezdődjön meg óvodai nevelése közös nevelést biztosító óvodában, és megnevezte a körzetes óvodát.

Látássérült óvoda szakértői vélemény kézhezvételét követően az óvoda intézményvezetője és a jegyző tájékoztatták a szülőt, hogy az intézmény mégsem fogadja a kérelmezőt, mert nem tudja biztosítani a megfelelő ellátását.

A jegyző később arról is tájékoztatta a szülőt, hogy a szomszédos települési óvoda látássérült óvoda a gyermeket, a szülő azonban az utazással járó nehézségekre hivatkozva elzárkózott ettől a megoldástól. A jegyző augusztus végén tájékoztatta a szakszolgálatot, hogy nem tudják a kérelmező szakszerű ellátását biztosítani, ezért nem támogatják a körzetes óvoda kijelölését.

Javasolta, hogy — mivel a szülő ragaszkodik helyi intézményhez — a szakszolgálat jelölje ki a településen található egyházi fenntartású református óvodát. A szakszolgálat megkereste a területi református egyházközséget és érdeklődött kérelmező befogadásáról, azonban a református óvoda úgy nyilatkozott, hogy nem látássérült óvoda módjában a gyermek befogadása. A szülő tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a református óvoda nem tudja fogadni a gyermeket, és kérte az önkormányzatot a körzetes óvoda alapító okiratának módosítására, hogy ott biztosítható legyen a gyermeke ellátása.

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek.

A képviselő testület októberben tárgyalta a kérelmet, de — jellemzően anyagi okokra hivatkozva — nem támogatta az okirat módosítását. A látássérült óvoda tehát még novemberében, a testületi döntéshozatal idején sem járt óvodába, bár jogviszonya étel a szem látásához az intézményben. A nemzeti köznevelésről szóló A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló A szakértői vélemény a kérelmező sajátos nevelési igényének megállapítása mellett a többi gyerekkel látássérült óvoda történő közös óvodai nevelését írta elő, és magából a szakértői véleményből is kitűnik, hogy csak azért nem jelölte ki a körzetes óvodát, mert annak alapító okiratában nem szerepelt, hogy látássérült gyermeket is fogadhat.

Az óvoda hagyományos tevékenységformái

A jegyző — bár kísérletet tett rá — nem talált megoldást kérelmező óvodai ellátására. Megállapítható, hogy azért nem volt biztosítható a gyermek óvodai ellátása, és ennek keretében a szakértő által előírt fejlesztése, mert az önkormányzat — jogszabályi kötelezettsége ellenére — nem teremtette meg ennek feltételeit, nem tette meg az ehhez szükséges intézkedéseket.

Az adott ügyben a kiskorú kérelmező a fogyatékossága miatt a településen élő többi gyereknél ténylegesen hátrányosabb helyzetbe került azáltal, látássérült óvoda nem részesülhetett óvodai ellátásban. Ezen túlmenően a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét látássérült óvoda rendelkezések megsértése ugyancsak az egyenlő bánásmód megsértését eredményezi - az Ebktv.

Üdvözöljük Intézményünk honlapján!

Azegyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló Nem fogadható el az önkormányzat részéről az a védekezés, hogy a szakértői bizottság nem jelölte ki a települési óvodát, hiszen az éppen azért nem volt kijelölhető, mert az önkormányzat nem tette meg az ehhez szükséges intézkedéseket. Az, hogy az óvoda alapító okirata nem tartalmazza a kérelmező sajátos nevelési igényét, illetve hogy a körzetes óvoda nem rendelkezik a kérelmező ellátásához szükséges feltételekkel, ugyancsak nem mentség az önkormányzat számára, hiszen az alapító okiratot is csak maga az önkormányzat tudná módosítani, látássérült óvoda a kérelmező ellátásához szükséges feltételeket ugyancsak neki kellene megteremteni.

A hatóság ugyanakkor nem mérlegelheti, hogy az önkormányzat számára mekkora terhet jelent egy jogszabályi előírás teljesítése, a hatóság nem mentesíthet a kötelező jogszabályi előírások alól, bármekkora terhet jelentsen is azok betartása.

Az önkormányzat többek között arra is hivatkozott, hogy a jegyző közbenjárására a szomszédos települési óvoda fogadta volna a kérelmezőt, de a törvényes képviselők nem támogatták ezt a megoldást. Kérelmező képviselője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy aránytalan terhet jelentene számára, illetve a családja számára, ha kérelmezőt a szomszédos településre kellene óvodába hordani.

Ennek körében előadta, hogy gépkocsijuk látássérült óvoda, kiskorú kérelmezőn kívül van még egy 10 hónapos gyermekük, akire szintén ő felügyel egész nap, rövidlátás milyen betegség a kisbabát is magával kellene vinnie, amikor reggel viszi, mi a látás 0 amikor délután elhozza kérelmezőt az óvodából.

Részletesen ismertette a lakóhelyüktől a szomszédos települési óvodáig, illetve vissza a reggeli, és délutáni közlekedés nehézségeit. Előadta, hogy csak többszöri átszállással, várakozással tudná az utat megtenni, és visszafelé a járatra ismét hosszasan várakoznia kellene. A hatóság az interneten fellelhető közlekedési lehetőségeket, járatokat, menetrendeket maga is áttanulmányozta, és arra a meggyőződésre jutott, hogy ha kérelmezőt naponta a szomszédos településre kellene vinni óvodába - a kérelmező életkorát és sajátos nevelési igényeit is figyelembe véve - az átlagos körülményekhez képest lényegesen nehezebb lenne a kérelmezőnek, szülőnek testvérnekannak ellenére, látássérült óvoda a két település közel van egymáshoz.

• Mi a látásromlás kezelése
• Hazánkban a vak gyermekek számára létezik gyógypedagógiai intézmény, a gyengénlátó és aliglátó gyermekek számára viszont nincs külön speciális óvoda, ők az ép látású gyermekekkel együtt nevelkednek.

A hatóság tehát nem tudta elfogadni az önkormányzat mentségére azt, hogy a kérelmező járhatna a szomszédos település óvodájába, mivel ezzel a megoldással kérelmezőre, illetve látássérült óvoda aránytalan teher hárulna. Az önkormányzat tehát fentiek szerint megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy nem biztosította kérelmező számára az óvodai ellátást, és nem gondoskodott arról, hogy az óvodai ellátás keretében kérelmező látássérült óvoda szakértő által előírt fejlesztésben részesüljön.

• Staphylococcus aureus és látás
• Túlmozgások és tartáshibák korrekciója, ill.

A hatóság eltiltotta az önkormányzatot a jövőbeli jogsértő magatartástól, és elrendelte a jogsértő állapot mielőbbi, de legkésőbb Az előírt határidő megállapításkor a hatóság mindenekelőtt tekintettel volt a kiskorú kérelmező érdekeire, arra, hogy óvodai nevelése, fejlesztése mielőbb megkezdődjék, hiszen — annak ellenére, hogy a szakértő szeptemberétől előírta kérelmező integrált óvodai nevelését, és fejlesztését — arra még a határozat meghozatalakor sem került sor.

A hatóság tekintettel volt továbbá arra, hogy az önkormányzat hosszú ideje tudott a problémáról, és már a határozathozatal előtt is megfelelő idő állt rendelkezésre annak megoldására.

Sehol nem jut hely egy látássérült gyereknek A látássérült Dávid anyukájával Egerből költözött Budapestre, hogy speciális óvodába járhasson, mert Eger az integrálásban csődöt mondott. Bálint a budapesti Vakok Óvodájában bennlakásos, mert Székesfehérváron egy óvoda sem fogadta be.

A határozat közzétételét a honlapon a hatóság a preventív hatás elérése érdekében szükségesnek tartotta. Az önkormányzat a határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, és indítványozta a hatóság határozatának hatályon kívül helyezését.

Előadta, hogy jogszabály zárja ki, hogy a gyermeket a körzetes óvodában elláthassák, tekintettel a szükséges személyi és tárgyi feltételek hiányára. Kiemelte, hogy ehhez az intézmény alapító okiratának módosítása is szükséges lenne, ami azonban intézményátszervezésnek minősül és arra a nevelési évben nem volt lehetősége.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az önkormányzat keresetét elutasította, és a határozatot hatályában fenntartotta.

Kifejtette többek között, hogy megállapítható, azért nem volt biztosítható a gyermek óvodai ellátása, mert az önkormányzat nem teremtette meg az ehhez szükséges feltételeket, a gyermek pedig, fogyatékossága miatt a településen élő többi gyermeknél ténylegesen hátrányosabb helyzetbe került azáltal, hogy nem részesülhetett az óvodai ellátásban. A bíróság nem találta megalapozottnak az önkormányzat hivatkozását az intézmény átszervezésével kapcsolatot jogszabályi kizáró okra, mert az látássérült óvoda számára megfelelő idő állt rendelkezésre annak érdekében, hogy akár intézményátszervezést is megvalósítson a gyermek ellátása érdekében.